Kék famászóbéka (Dendrobates tinctorius azureus)

Az alábbi cikkünk arról a nyílméregbékáról fog szólni, amivel anno mi is kezdetünk. Szépsége és bátor-, magamutogató természete miatt a miatt napig Ő legkedvesebb faj számunkra:  a kék famászóbéka vagy ahogy mindenki hívja őket „azureusz”. Nevét a perzsa eredetű, azúr szóból kapta, aminek jelentése égszínkék.

Kék famászóbéka (Dendrobates tinctorius azureus), kifejlett mérete: 3,2-5,1 cm

Kinézete:
Teste kék színű, a hátán és a hasán ez a kék általában egy árnyalatnyival világosabb, míg a végtagjain egy picit sötétebb. A hátát és a hasuk oldalát  fekete foltok tarkítják, amik így együtt hálószerű mintát képeznek. A lábukon és a hasukon csak elszórtan van 1-1 fekete petty.  Létezik olyan színváltozat is (Wattley line/sky blue), ami már szinte csak egyöntetű kéknek mondható, a fekete pettyek ritkák és csak tűszúrásnyiak. Kifejlett mérete 3,2-5,1 cm körüli, tehát a tinctoriusok közül a közepes termetűekhez tartozik. A nyíméregbékáknak azért ilyen feltűnő a kinézetük, hogy a ragadozókat figyelmeztessék arra, hogy mérgezőek. Terráriumi körülmények között nem jutnak olyan eleségállathoz, amiből mérget tudnának kinyerni, tehát nem mérgezőek.

Rendszertan:

Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Család: Nyílméregbékafélék (Dendrobatidae)
Nem: DendrobatesFaj:D. tinctorius
Alfaj: D. tinctorius azureus


Mint a fenti táblázat is mutatja az azureusz a nyílméregbékafélék családjába tartozik, és azon belül Dendrobates tinctorius-ok (festőbékák) egyik alfaja. A régebbi kiadványokban még külön fajként, Dendrobates azureus-ként említik, csak 2006-ban (Wollenberg et al.) sorolták be a tinctoriusok közé. A Dendrobates nem tagjai szerepelnek a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) “B” mellékletében (Appendix II.), ezért a fogságban született szaporulat csak eredet igazolással értékesíthető!

Élőhelye:
Eredeti élőhelye Suriname, Brazíliai és Francia-Guyanai határvidékénél a tengerszint felett kb. 250-600 m-rel található Sipaliwini szavannát tarkító maradványerdő foltokban van. Ezek  az erdőfoltok, az egykori összefüggő esőerdő emlékei.  Élőhelyén a patakokkal tarkított sziklás részeken, illetve azok vonzáskörzetében található meg. Kedveli a sziklák mosta üregeket, barlangokat, de megfigyelések szerint fára is mászhatnak. Nappal aktívak, éjszakára visszahúzódnak a vízmosta üregekbe, a fák gyökerei közé vagy az avarba, esetleg a fák odvába.  Előfordulási helyükön 70-95 százalékos a relatív páratartalom, a levegő hőmérséklet  nappal 22-27 °C, éjszaka pedig 20 °C körüli. A vízhőmérséklet pedig 25 °C ( az értékek augusztus és október közötti mérések). A felfedezésének részletes leírás itt olvasható Angol nyelven: discovery of the blue arrow poison frog

Néhány élőhelyfotó 1968-1970-ből a felfedezőtől Dr. Marinus S. Hoogmoed-től

Néhány élőhelyfotó 2007-ből Stephen and Ruud Schouten-től (Forrás: tinctorius.ch és dendrobase.de)

 

 

Terráriumi tartása:
Célszerű törekedni arra, hogy minél jobban közelítsen a terráriumi tartása az élőhelyéhez. 20-26 °C-on  minden gond nélkül tartható, viszont a magas hőmérsékletre érzékeny,  a 27-29 °C-ot csak néhány napig viseli el, az efölötti hőmérsékleten pedig csak néhány óráig marad életben. A megfelelő páratartalmat a szellőzés optimális megválasztásával, a legalább napi egyszeri permetezéssel, esetleg egy csobogóval könnyen biztosíthatjuk számukra. Lehet őket párban vagy csapatban tartani. Egy párnak minimum 45x45x45 cm-es terrárium, míg egy 3-5 fős csapatnak már minimum 50×50-es alapterület terrárium megfelelő.
Néhány általunk készített terrárium:

Takarmányozása:

Az etetésük csak élő eleséggel történhet, ami lehet kis- és nagy röpképtelen muslica, napos tücsök, babzsizsik, ugróvillás, fehér ászka, levéltetű, pikkelyke, illetve minden olyan eleségállat, ami kisebb, mint egy légy. A babzsizsiket csak a nagyobb egyedek tudják megenni, míg az ugróvillás tipikusan a kicsik indítóelesége.  A fő táplálék a muslica, illetve ha kellően szökés biztos a terrárium, akkor a napos tücsök,  utóbbiból célszerű csak annyit etetni amennyi azonnal elfogy, mert elbújnak és megnőnek a terráriumban. A zsíros eleségekből pl. babzsizsik,  csak heti 1 alkalommal adjunk nekik, illetve a soványabb békákat (pl. néhány napos elutazás miatt) elég gyorsan jó kondícióba lehet velük hozni. A kisbékákat naponta célszerű etetni, a nagyobb egyedeket már elég 2 naponta. A koplalást rosszul viselik, de egy jól táplált kifejlett egyed, néhány napot simán kibír. Ennél hosszabb idő esetén egy nyitott pohár muslicát célszerű betenni hozzájuk, olyat amiből folyamosan kelnek még ki, illetve a benne nyűzsgő kukacokat is szívesen fogyasztják.

Az eleségállatokat minden esetben vitaminporozni kell, ami úgy történik, hogy egy etetőpohárba borsszemnyi vitaminport szórunk és néhány körkörös mozdulattal összerázzuk az eleségállattal, ezután kiönthetjük a pohár tartalmát a békák etetőtálkájába.

Nemek megkülönböztetése:

Az ivarérettséget 12-18 hónapos korukra érik el, ilyenkor már a nemeket a gyakorlott szem elég jó valószínűséggel meg tudja tippelni. Négy jegy van, amit figyelembe kell venni: az első az, hogy a nőstényeknek kisebb a mellső lábukon a lábujjpárnájuk, ellenben a hímeké nagyobb és gyakran szív alakú. A második jegy, ha oldalnézetben megnézzük őket, akkor a nőstények hát íve szögletesebb, míg a hímeké kerekebb. A harmadik segítség az, hogy a nőstények sokkal hosszabbak, nagyobbak, mint a hímek. A negyedik jegy pedig az, hogy a nőstényeknek jóval nagyobb ahas körfogatuk, a hordozott peték miatt. Kihangsúlyoznám, hogy ezeket a jegyeket együttesen kell figyelembe venni, de csak azonos tartási feltételek mellet tartott, egyidős békák összehasonlításánál mérvadóak, mert például egy sovány nőstényt lehet tévesen hímnek, vagy egy kövérebb hímest is lehet tévesen nősténynek azonosítani, ha csak a has körfogatot figyeljük meg. A legpontosabb eredményt szaporodáskor lehet kapni, ugyanis a hím hívja a nőstényt, a nőstény pedig petéket rak.

Hangja:

Szaporodásuk:
Mint már írtuk az ivarérettségüket legkorábban egyéves koruk után érik el, de ez nagyban függ a táplálásuktól is. Az ivarérett hímek gyakran hívják a nőstényeket, főleg estefelé illetve kora reggel. A hívó hangjukra talán a legjobb utánzószó a zümmögés/pírregés, mindenesetre nagyon távol áll a hazai békák “brekegésétől” vagy a “kuruttyolásától”. A hangjuk zümmögésre emlékeztet, alig halható, úgyhogy ezeket a békákat nyugodtan tarthatjuk akár hálószobában is.  Amikor elcsendesül a város zaja akkor is csak fülelve veszi észre az ember. Ha nőstény kellően petés, akkor válaszul a hím hívására a mellső lábával elkezdi annak a hátát simogatni. Ezek után a hím elvezeti a petéző helyre, ami lehet egy petricsészére rakott félbevágott kókuszdió, amin van egy kis bebújó nyílás vagy egy virágcserép stb. A búvóhelyre 4-10 petét raknak amit kocsonyás burok véd a kiszáradástól. A természetben a hím visszajár és nedvesítgeti őket, majd ha már kikeltek, a kis ebihalakat 1-1 vízzel teli broméliatölcsérbe teszi.

A kicsik felnevelése:
Terráriumi körülmények között a petéket elvesszük a szülőktől és magunk neveljük fel. A petéket kikelésükig napi rendszerességgel permetezni kell, de úgy hogy a víz szintje a még véletlenül se lepje el őket.  A petézés után a hőmérséklettől függően 10-18 nap múlva  a kikelő ebihalakat, mivel kannibál természetűek, egyesével külön-külön kis vízzel teli edényekbe kell tenni. Az etetésük jó minőségű száraz díszhal eleséggel történhet. A vizüket rendszeresen, a tárolóedény méretétől függően kell cserélni. A végtagok közül először a hátsó lábak fejlődnek ki, majd később a mellső végtagok is előbújnak. Amikor már kint van mind a 4 lábuk és a farkuk is elkezdett visszahúzódni, akkor célszerű áttenni őket egy olyan dobozba, ahol van víz illetve száraz rész is a kimászáshoz. Amint kimásztak a vízből (a petézéstől számított ~3-3,5 hónap) és  a farkuk is eltűnt meg kell kezdeni az élő eleséggel való etetést. Mivel ilyen idős korban még csak körömnyi nagyságúak ezért csak az ugróvillás jöhet szóba.  Később, ha már egy kicsit nagyobbak, akkor meg lehet próbálkozni az apró muslicával is, illetve ahogy nőnek jöhetnek szép sorban a nagyobb élő eleségek is.

Szociális viselkedés, társítás:
Szerencsére elég bátrak, nem félősek, sokat mutogatják magukat, nem bújnak el még akkor sem, ha a terrárium közelébe megyünk. Az azureuszok békésen megférnem más méretben és habitusban hasonló nyílméregbékákkal, Arra kell odafigyelni, hogy ha félénkebb vagy kisebb fajtával szeretnénk őket együtt tartani, akkor mindenképpen nagyobb terráriumban kell gondolkodnunk, valamint több eleséget kell nekik adni, hogy ne csak a dominánsak lakjanak jól. Ha szaporítani szeretnénk őket, akkor szigorúan csak 1 fajos terrárium jöhet szóba, elkerülendő a nem kívánt hibrid egyedek létrejöte! Mivel az élőhelyük fogyása miatt veszélyeztetettek, ezért az a cél hogy minél tisztább vérvonalakat őrizünk, meg ezért semmiképpen ne keresztezzük a különböző fajokat vagy színváltozatokat!  Társállatnak apró törpegekkókat is beehetünk hozzájuk pl. gyászos gekkókat.

A hímek jól megvannak egymással, nem mutatnak semmiféle agressziót egymással szemben. A nőstények viszont összekaphatnak, összetűzésükre leginkább az ad okot, hogy több nőstény is egyszerre akar petézni ugyanazzal a hímmel, ezért harcba szálnak érte. Ha csak ritkán fordul elő, nem probléma, nem tudnak egymásban kárt tenni, csak rendezik egymás közt az erőviszonyokat és ezzel helyre is áll a csapatban a rend. De, ha a birkózás huzamosabb ideig tart, vagy sűrűn tapasztaljuk, érdemes változtatni csapatunk nemi arányán úgy, hogy kiveszünk 1 nőstényt vagy beteszünk plusz 1 hímet, hogy ezzel csökkentsük a folyamatos stresszhelyzetet.

Reméljük kellően átfogó képet adtunk, erről a kezdőknek is bátran ajánlható gyönyörű nyílméregbékáról.

A nyílméregbékák tartásáról még többet olvashatsz a “Minden, amit a sikeres békázáshoz tudni érdemes” című cikkünkben.

Az esetleges kérdésekre a rekuszbrekusz@gmail.com címen illetve Facebookunkon keresztül is szívesen válaszolunk!