Babzsizsik (Callosobruchus maculatus)

Az alábbiakban egy nagyszerű eleségállatra szeretnénk felhívni a figyelmet, a babzsizsikre (Callosobruchus maculatus). A nagyszerűsége a „gondozásmentes” tartásában rejlik, illetve hogy nem veszélyes a lakásunkban tárolt élelmiszerekre, mert a többi zsizsikkel szemben, ez a fajta nem fog beköltözni a spájzban tárolt lisztbe, rizsbe, gabonákba, tésztába stb. Az egyedüli veszélyt az elégtelen csomagolású (zárt nejlonzacskó tökéletes védelem) borsóra és babra jelenti.

babzsizsik mikroszkóp alatt

A babzsizsik tulajdonképpen egy mezőgazdasági kártevő (mint sok más eleségállat a terrarisztikában, akvarisztikában) az egész világon elterjedt, itthon a trópusi változata (Afrikai és Ázsia) beszerezhető. A trópusi változat tud repülni –  igaz csak kiemelkedésekről, peremekről-, de síkfelületről nem. A hidegebb éghajlati változat teljesen röpképtelen.

A  tenyészet készítése rendkívül egyszerű. Már egy 0,5-0,75 literes eldobható ételes doboz is elég hozzájuk (ez csak a minimum méret), de a tároló edény magassága nem mérvadó, inkább az alapterület számít. Igazából minél nagyobb a doboz annál több zsizsik lesz benne. Az eldobható ételes dobozoknál célszerű odafigyelni, hogy a doboz teteje szorosan záródjon, a laza tetőt, ha nagy tömegben vannak képesek fentebb nyomni és megszöknek az így kialakult résen. A tenyészet  egyedüli ellensége a nem megfelelő szellőzés, ugyanis ennek hiányában a benne lévő magok elkezdenek penészedni, kihajtani, rohadni stb… A lényeg, hogy a tárolóedény tetejét és oldalát alaposan ki kell szurkálni egy tűvel, vagy rajzszöggel. A nagyobb edények tetejét ki szoktam vágni és egy szúnyoghálónál sűrűbb hálót (pl. muslica szökés biztos háló) ragasztok rá. A tárolóedény aljára 1,5-2,5 cm vastagon vegyesen mungóbab (bioboltokban kapható) és vetőborsó (rovarlőszerrel nem csávázott) keverékét kell önteni. A fehér színű apró- és a nagy tarkababot  viszont  nem szeretik. Indítómennyiségnek minimum 30-40 kifejlett bogarat érdemes beletenni a dobozba, vagy egy beindult tenyészetből egy kevés borsót-babot, zsizsikestől  kell átönteni.

A bogarak apró ovális (0,75 mm hosszú) átlátszó petéket raknak a magok felületére illetve a doboz oldalára. Ha kikelt belőle a lárva, akkor fehér színűvé változik a pete. A lárva beátrágja magát a bab vagy borsó külső héján és egész lárva időszak alatt a mag belsejében marad és folyamatosan táplálkozik belőle. A lárva állapot végén egy kis ablakot rág a magba úgy, hogy a külső héját elvékonyítja, de nem töri át. A következő állapot a bábállapot. A bábból kikelő bogarak átrágják magukat a mag héján, és kimásznak belőle. A magon kicsi lyukak maradnak utánunk, a kisebbekben, mint pl.: a mungóbab csak 1, a borsón vagy a nagyobb babokon akár 2-3 lyuk is lehet attól függően, hogy a méretéből adódóan hány lárvát volt képes táplálni. A kikelt zsizsikek 2 nap alatt ivaréretté válnak  és a 10-14 napos életük folyamán nem táplálkoznak és isznak, csak folyamatosan párosodnak és petét raknak. Egyes források szerint, ha cukros vizet kapnak, akkor a nőstények a nagyobb energiatartalom miatt még több petét raknak, de Mi ezzel nem kísérleteztünk, nehogy a magasabb páratartalom miatt bepenészesedjenek a  tenyészet, mert e-nélkül is eléggé szaporák. A petéből hőmérséklettől (22-30°C) függően 3-7 hét alatt lesz kifejlett bogár (25°C-on 4 hét). Ezen időszak alatt nincs velük semmi teendő, csak ellenőrizni, hogy kikeltek-e már. A szüretelésükhöz egy összegyűrt papírtörlőt célszerű betenni hozzájuk, amire ha felmásztak, egyszerűen egy etetőpohárba rázhatók. Meglepően gyorsan másznak, de azért aki röpképtelen muslicához van szokva, annak nem okozhat meglepetést. Mint minden nyílméregbékás eleségállatot a babzsizsiket is vitaminporozva adjuk kedvenceinknek.

A méretük egy picit nagyobb, mint a nagyméretű muslica (D. hydei), kb. 3-4 mm hosszúak és 1,5-2 mm szélesek. A hímek rövidek és tömzsibbek, a nőstények hosszúak és vékonyabbak. A nyílméregbékák etetésesnél figyelembe kell venni, hogy  a kisebbek nem tudják elfogyasztani, de olyan 3-3,5 centis mérettől már meg tudják enni. Első alkalommal mindig gyanúsan fogadják az új ételt, van hogy többször bekapják és kiköpik őket, ez köszönhető annak is, hogy a muslicánál keményebbek, de hamarosan rájönnek, hogy ez is finom csemege.  A nyílméregbékákon kívül gekkók, bébi kaméleonok, pókok stb. számára is kiváló eleség!

A babzsizsiknek elég magas a zsírtartalma, ezért maximum heti 1 alkalommal szabad békáinknak adni, elkerülendő elhízást. Viszont pont ezért jó kondícióba hozó eleség egy hosszabb utazás előtt, vagy után és nem utolsósorban segít változatosabbá tenni nyílméregbékáink etetését.

További hasznos cikkeket találsz a folyamatosan bővülő tudástár menüpont alatt is!